Hát címet nem sikerült kitalálni, de remélem minimálisan élvezhető.(kicsit depresszid mert nem igazán vagyok formában,tehát ha jó kedved van nem ajánlott az elolvasása)

Egyre betegebb a látomás, életlen a penge

lehet hogy csak álmodok, már nem tiszta az elme.

A pillanat tragédiája tökéletes időben,

öntudatnak nyoma sincs,a valóság is megölve.

Szakadozik a kép, ólom súly a szemen,

össze folyik minden.Nem! Ez lehetetlen!

Nem lehetek ébren, ilyen nem lehet a világ,

egyszerűen nem történhet meg, vagy én vagyok a hibás!?

Hova bújt az élet, mért szorongat a gyomrom?

Valami azt súgja nincsen többé otthon...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.